Thursday, January 31, 2008

A KLUB

Két zárójeles megjegyzéssel nyitnék:
1. Meghalt az olvasottsági statisztika kijelzőm 3 napja 0-át mutat (pedig ha más nem én fix h nézem a blogom). Szóval hatványozottan él a kommenteket írni mert elvesztem veletek a kontaktot.
2. 95%os záróvisgát tettem a bankban…bakker…még egy sörre meghívhat mindenki, virág nem kell, a múltkoriak még megvannak köszi.
Na szóval…A KLUB. Élek a gyanúperrel, hogy nagyon kevesen tudtok nem is oly régen alakult rajongói klubomról, éppen ezért elnöke rám is pirított, hogy ugyan miért nem írok pár sort népszerűsítése érdekében. Ám legyen.
A klub hivatalos neve a Téged Nagy Athos kollektíve imádó szigorúan titkos tagokkal rendelkező földalatti egyesülés. Elnöke a nagy tiszteletben álló istenkirálynőcsászárnő  Elena Demon  őfelsége.  (hozzá kell fordulni tagfelvétellel kapcsolatban is) A  szervezet egyik alapvető  munkája életem dokumentálása  szent krónikák formájában  és ennek könyvbeli megjelentetéséről is folynak a tárgyalások.  Szóval mindenki vigye fel a Révai Nagylexikont a padlásra, mert kelleni fog a hely a könyvespolcon. Nagyszerűségében kb Homérosz eposzaihoz tudnám hasonlítani, de egy kötet vastagságából fakadóan kiválóan alkalmas lesz billegő székek alátámasztására vagy akár tálcaként használva segítségével nem esszük le a fontosabb iratokat. Mivel a borító is nagyon szép lesz, nem is muszáj elolvasni, de mindenképpen érdemes lesz megvenni, mert azt fogják a Laktérítőben is javasolni, hogy ezzel bizony feldobhatjuk szobánk hangulatát, megtörve ezzel életünk egyhangúságát.
A megfilmesítési jogokról sajnos nem tudok jó híreket közölni…nincs az az elmebeteg ember aki rám celluloid szalagot pazarolna… Marad az e-napló, de bárki aki elég elvetemült nyugodtan készíthet amatőr szereplőkkel egy rövid werkfilmet. Engem mondjuk játszhatna Johnny Depp mert nagyon hasonlítunk :)
Rengeteg titkos szertartást is végeznek a hívek, de ezek annyira titkosak, hogy én sem tudom mik lehetnek. Továbbra is az elnök tud felvilágosítást adni. A klubban alapvető kurzusokon lehet (de nem kötelező) résztvenni úgymint:
- Athomológia: az elmebetegség kezdő stádiumától az athosi magaslatokig (elrettentő ismeretterjesztő tanfolyam)
- És azt a viccet ismered?: alapszintű improvizatív képességfejlesztő és zsibbasztásmélyítő tréning
- Ő hogy csinálja?: szemezgetés életem mókásabb pillanataiból, esetleges képi és videófájlok bemutatása az “Azt se tudom hol vagyok” univerzum világából (csak még egy pohárral több különkiadás)
- Fedettpályás távolbanézés: csak hogy sport is legyen. Szemüveg előny de nem feltétel. A díjakat maga a klub névadója adja át
- Uhrin Benedek kerestetik: amatőr karaoke bajnokság. Akinek nincs hangja megverjük, jegyezze meg egy életre, hogy csak büntetni tud a hangjával (na jó ez csak vicc. Minden lelkes amatőrt várunk. A bejáratnál füldugó kölcsönözhető)
Szóval csak bátran jelentkezzetek a klubba…a tagság ingyenes és ennek megfelelően semmiféle előnnyel vagy bónusz szolgáltatással nem is jár. De elmondhatjátok, hogy klubtagok vagytok és akkor én nagyon büszke leszek.:D
Posted by Athos at 17:49:28 | Permalink | Comments (3)

Wednesday, January 30, 2008

Összevonom a szemöldököm

Mindenki (kivéve persze rajongói klubom elnöke és egyben egyetlen tagja…a klubról a későbbiekben még szólok bővebben)  kollektívan kap egy feketepontot, amit be is írok a noteszembe. Mi az, hogy nem kommentáltok? Honnan tudjam, hogy ki mennyire elégedett velem? Süllyed a színvonal vagy stagnál? Csak koptatom itt az ujjaimat a gépeléssel… Ha én nem írok az a baj, de ha ti nem az rendben van? Ejnye bejnye!!!! Aktivitást kérek…legalább akkorát mint a paksi atomerőmű kettes blokkjában.
Posted by Athos at 15:29:21 | Permalink | Comments (7)

Tuesday, January 29, 2008

Hip-hip-hurrrrrrrrrrrrrá

Emberek. Felvettek. Na nem videóra, csak melózni. Most már mindenki meghívhat egy korsó sörre a virágokat tegyétek csak le az öltözőmben. Szeretném megköszönni mindenkinek aki drukkolt: édesanyámnak, a barátaimnak, motorcsónak…
Örömmel értesítek mindenkit, hogy él és virágzik a “Nem is értem miért nincs nekem barátnőm” klub és hál istennek újabb tagokkal is bővültünk, akik még szintén várják a megvilágosodást. Pedig annyira főnyeremény vagyok (bár nem szokásom polírozni magam, most csak a visszajelzések alapján merek ilyeneket írni), hogy azt hinné az ember, hogy tendert kell kiírnom magamra, hogy igazságosan lehessen dönteni a rengeteg jelentkező közül. De mint már oly soxor most is téved a kedves olvasó…de annyi baj legyen. A lényeg h ragadjon a bélyeg és ha van is elegendő akkor már fel is lehet adni bármit.
Annyi hülyeséget hall az ember a mai világban, hogy az szörnyű. Annyi vélt vagy valós fóbiát termel ki a társadalom, hogy jó nézni. Persze van egy csomó ami pszichikai  dolgokra vezethető vissza, de vannak olyanok amikre nem találok racionális magyarázatot, de baromságot annál inkább.
Triszkaidekaphobia: a 13as számtól való rettegés. Ők azok, akik egész biztosan nem látták a Péntek 13 című horrorsorozatot és egész biztos, hogy a 13. születésnapjukat ki is hagyták, vagy éppen hisztérikus pánikroham tört rájuk a gyertyák láttán, amik optimális esetben csak az 5. Xnél jelentkezik először az embereknél. Borzalmas egy életük lehet, havonta egyszer kész vannak mint a mateklecke, ki sem mernem menni sehova függetlenül attól h nem is péntek van.
Dendrophobia: ez azt jelenti, hogy félsz a fáktól. Csak képzeljük el! Kimész a parkba és rettegsz, hogy megnő melletted a páfrány vad rádugrik valami öreg bükkfa. Ezeknek az embereknek ne is ajánljátok a Gyűrűk Ura filmet. Teljesen betennék nekik a kaput az Entek. Nemhogy fa de még beszél is meg jár… Mint valami Hitchcock adaptáció. Álom nem jönne a szemükre többet.
Papophobia: félsz a pápától. Az már fix hogy nem hithű katolikusokról van szó. És az is biztos, hogy nem nézik a pápa beszédeit, de hogy ez mitől alakulhat ki? Lövésem sincs. Emberünk nagy naívan nézi a húsvéti műsort, bevillan a szentbeszéd, és akkorát kiállt emberünk a pápa láttán, hogy a mellette lévő szobafikuszhoz növénypszichológust kell hívni, a megrémült családtagokat pedig már szakkönyv segítségével sem tudja újraéleszteni a Vészhelyzet egész stábja.
Coulrophobia: félsz a bohócoktól. Azt hittem ilyen csak vígjátékokban van. És nem…de mitől lehet ez? Egy csúnya bohóc molesztálta kiskorában vagy mi? Egy bohóctól nem is lehet félni, kivéve ha Stephen King AZ címűfilmjét nézed.
Abluthophobia: félsz a fürdéstől. Hajléktalanoknál megfigyelhető tipikus fóbia. Mintahogy a tömegközlekedési eszközökön is van egy kötelező jellegű büdös utas, aki mindig melletted áll/ül/vagy rosszabb esetben ráddőlve dob egy szundit összenyálazva ezzel a vadiúj Adibas melegítődet (ami mint tudjuk az Adios koppintása ami az Adidasé…várok már egy olyan márkát, hogy odabasz. Milyen jó lenne nem. De láttam már Dugo Boss parfümöt meg Arnani öltönyt is)
Agyrophobia: félsz átkelni az utcán. Lehetne egy tanyasi ember is az alany mert valljuk be nem egy nagyvárosi embert képzelünk el ennek hallatán mi? Ha meg igen akkor szarban van. Meg kell oldania, hogy egy oldalon legyen a lakása a munkahelye a kocsma a diszkó a klub és ha már itt tartunk lehetőleg egy egzotikus sziget is legyen ott mert hát ugye nyaralni is kell menni.
Ambulophobia: félsz a sétálástól. Luxusterepjáró tulajdonosoknál megfigyelhető betegség. További ismertetőjelek: kopasz fej, kétajtós szekrény nem kifejezetten értelmiségi testalkat, legalább annyi arany meg fux a kézen és a nyakon amennyi a Vámházkörúton nincs együttvéve és legalább egy hirtelenszőke hölgy mint szériatartozék.
Chrometophobia:félsz a pénztől. Ki az a barom aki fél a pénztől? Nem egy tipikus bankárbetegség…Ellenben az ideális feleség alapbetegsége :)
Coitophobia: félsz a közösüléstől. No comment. Ilyen nincs és mégis van…
Ergophobia:  félsz a munkától (fogadjunk, hogy ez gyakori) Tipikus magyar népbetegség, de még inkább etnikumoknál megfigyelhető jelenség. Náluk genetikailag kódolva, nálunk csak kialakul a körülmények miatt
Geumophobia: félsz az ízektől meg a szagoktól. Nem tom ilyennel hogy lehet egyáltalán együttélni? Egy dolgot tudok elképzelni: már az elején lebetonozza a saját fejét a delikvens így a paragfűszezont is kibekkeli…nem is kell levegőt venni…csak az első pár perc nehéz
Phobophobia: félsz a  fóbiáktól. Kicsit abszurd nem?! Ez olyan, mint hogy az a babonaság ha kerüljük a babonákat
Rectophobia: félsz a végbéltől. Hivatali seggnyalóknál a hosszú évek megfeszített nyelvcsapásai alatt kialakuló komplexus, rosszabb esetben fejmutációs problémák jelentkezése (s*ggfej konkrétan). Nem tom ezek az emberek mit csinálnak sz*rás után…nem is mernek odanézni nemhogy kitöröljék.
Sophophobia: félsz a tanulástól. Tipikus főiskolás/egyetemista betegség. Automatikusan kialakul amint felvételt nyer az ember valahova. Kezelés: masszív kocsmázás és bulihegyek a haverokkal
Urophobia: félsz a vizelettől. Ugyan az a kérdés merül fel mint a végbeles esetén. Hisztériás rohamuk van ha dobnak egy sárgát, és ezzel párhuzamosan férfiak esetében elengedve a célszerszámot a vadul csápolás végett, a “szörny” önálló életre kelve beterít mindent és minden óvatlant egyaránt fokozva ezzel is az eufórikus hatást.

Bárkinek vannak hasonlóan érdekes fóbiákról információja szerettel várom, és ha egyszer írok egy könyvet jutalomból beleírom a beküldő személyt is. (az már majdnem olyan mintha híres lennél)

Posted by Athos at 18:08:09 | Permalink | Comments (3)

Saturday, January 26, 2008

Show must go on…

Üdv emberek!

Először is szeretnék elnézést kérni, hogy az utóbbi időben nem foglalkoztam veletek annyit, de tudni kell, hogy éppen a megélhetésemért küzdöttem vizsgák egész sorozatán át. Tegnap volt az uccsó vizsga, de csak jövő héten derül fény arra, hogy fel is vesznek-e próbaidőre, szal most is feszült vagyok, mint Jézus a kereszten. Tessék szurkolni, ha meg nincs otthon szurok azonnalmáris a legközelebbi építkezésre lemenni és kérni egy vödörrel (olyan nincs hogy valahol nincs építkezés…vagy ha mégis akkor nem Magyarországon vagy)

De lássuk, miből is élünk! Örömmel jelentem, hogy interaktív gyógyításunk sikerrel járt: ennek örömére minden résztvevőnek kiállítok egy Gyurcsok József táltos év távgyógyító OKJ alapképzés után járó oklevelet. Azért csak alapképzés, mert akkor lesz az igazi, ha elegendő lesz pusztán szavakkal gyógyítani:
- Lába fáj?
- Igen
- Jobb?
- Nem
- Akkor a bal…
Ezt a tagot kellene berakni a magyar fociválogatott edzőjének nem Várhidi Pétert. Simán megoldana mindent: Tud focizni?…Na és most?…

Az évek során rengeteg megválaszolatlan kérdés vetődött fel bennem, és mivel ezeket sehol máshol nincs lehetőségem a nagy nyilvánosság elé tárni és a miértekre a válaszokat megkeresni, ezért most tetszik vagy nem de ti lesztek a szenvedő alanyok (remélem azért tetszeni fog) Semmi magasröptű filozófiai eszmefuttatástól nem kell tartani…annyi ideig nem szoktam normális lenni, hogy ilyeneken lamentáljak. Szóval:
- Miért hívják az ugrálókötelet úgy ahogy? Nem is ugrál. Ugyan ez a helyzet a dohányzóasztallal (nem is bagózik) és a reggelizőpehely sem fogyaszt el senkit reggelire.
- Hogy ragad a teflon a serpenyőhöz? Nem úgy volt, hogy a teflonhoz nem ragad semmi?!
- Miért kell a jósnőhöz bejelentkezni telefonon? Nem látja, hogy menni fogok?
- Ha a vállunk alatti rész a hónaljunk, akkor hol van a hón?
- A vakok honnan tudják, hogy kábelezés (sz*rás) után tisztára törölték a seggüket
- Csak hogy maradjunk a kakaelméleti résznél…A sumozók hogy törlik ki? Ti láttatok egyet is akinek elérne odáig a keze? Felöltözni nem tudnak egyedül.
Ha már így belemerültünk a kakiba (képletesen)! Tudtátok, hogy nem csak egyféle kaki van a világon…bele sem gondoltatok igaz?! Na, hogy pótoljuk a hiányosságotokat ezen a téren lássuk a tényeket:
1. Tiszta kaki: Amikor tudod, hogy kijött, látod a kagylóban, de semmi nyoma a papíron
2. Nedves kaki: Amikor ötvenszer kitörölted, de még mindig úgy érzed, hogy nincs kitörölve,ezért beraksz egy kis vécépapírt a feneked és az alsógatyád közé.
3. Második hullám kaki: Amikor már térdig felhúztad a nadrágod, de hirtelen érzed, hogy van még benned egy kevés, ami ki akar jönni.
4. Kiduzzadó-halánték-erek kaki: Amikor igencsak erőlteted, de végül nem lesz több, mint egy sovány kis giliszta.
5. Iszákos kaki: Hosszú éjszakai ivászat utáni termés. Ismertetőjele a kagylóban látható erőteljes féknyom.
6. Kukorica kaki: Önmagáért beszél.
7. Bárcsak tudnék szarni kaki: Amikor órákig ülsz a kagylón, de néhány pukin kívül semmi nem történik.
8. Gerinc-csapoló kaki: Amikor annyira fájdalmasan jön ki, hogy megesküdnél rá: keresztbe tett lábbal csinálta.
9. Folyékony kaki: Amikor a sárgásbarna folyadék totálisan beteríti a kagylót is, meg fenekedet is.
10. Meglepetés kaki: Amikor éppen nem vagy a vécén, mert biztos vagy benne, hogy csak pukiznod kell, …de hoppá: mégiscsak kaki!
11. Hereboxolós kaki: Amelyik megüti a zacskót amikor kijön. (Csak férfiaknál)
12. Kétszer koppanós: Egyszer koppan amikor leér a vége, egyszer amikor eldől.
13. Munkahelyi kaki:
Biztos, hogy az elsö törlésnél tenyérnyi nyomot hagy a papíron, tehát kitörölhetetlen.
14. Szellem kaki: Amikor érzed, hogy kijött, de nem látod a kagylóban.

De vissza az élet nagy kérdéseihez…
- Ha a kukorica olaj kukoricából, a napraforgóolaj meg napraforgóból, akkor a babaolaj esetén is követhetjük ezt a logikát?
- Ha a repülőkön lévő feketedoboz túlél még egy atomrobbanást is, miért nem ilyen anyagból van az egész repülő?
- Minek a zsebszámológép? Mindenki tudja, hogy hány zsebe van nem?!
- A másik ilyen hülye találmány a villanyírógép…láttál te már szőrös villát?
- Ha az UFO-k csészealjon közlekednek a Földre akkor az anyahajó a csésze?
Ha valakinek van bármelyik kérdéshez építő jellegű hozzászólása, nyitott vagyok, mint a Tesco éjjel nappal.

Van mindenkinek olyan napja, amikor már reggel érzi, hogy ez a nap már alapjaiban el van b*szva. De vannak biztos jelek, amiből tudod, hogy tényleg szar napod lesz:
- Arcoddal a járdán ébredsz
- Véletlenül a hátadra veszed a melltartót, és ott jobban passzol
- A születésnapi tortád berogyik a gyertyák súlya alatt.
- A hírekben a városból kivezető menekülési útvonalakat mutatják
- Az ikertesód megfeledkezik a születésnapodról
- Arra ébredsz, hogy kilyukadt a vízágyad, majd rájössz, hogy nincs is vízágyad

A reklám után folytatjuk…addig ne menjetek sehova

Posted by Athos at 08:36:42 | Permalink | No Comments »

Wednesday, January 23, 2008

Közérdekű felhívás

Most azon kb 5-6 emberhez szólok, akik rendszeresen olvasnak is, hogy virtuálisan fogjuk meg egymás kezét és háromra küldjünk egy nagy adag gyógyító energiát öröm és bódottág keretében egyik beteg sorstársunknak mielőbbi felépülése érdekébe
Számolok:
Egy (1)
Kettő (2)
Háááááááááárom (3)
Remélem máris jobban érzed magad!
Köszi mindenkinek az együttműködést
Most pedig oszoljunk kérem…nincs itt semmi látnivaló (de a napokban persze lesz no panic)
Posted by Athos at 18:53:03 | Permalink | Comments (2)

Tuesday, January 22, 2008

Ájv gát dö pávör

Na milyenek az eddigi képességek? Gyenge kettes, erős hármas vagy Fantasztikus 4es?
Ha vallásos szuperhős lennék lehettem volna Á-men is nem?! De nem lettem…
Lelkes (vagy lelketlen) olvasóimat újabb feladat elé állítom: tervezzék meg a szuperhősjelmezemet! Nekem is vannak már elképzeléseim: agyonmosott lustakötésű pulcsi (amolyan Gyurcsok József féle), élére vasalt farmernadrág, az elmaradhatatlan köpeny vízlepergetős viaszosvászon keretében, és a mellkasomra egy elmaradhatatlan étkezésre használható villa piktogramja (elvégre az az én Villám). Így akár szabadtéri hirdetőfelület is lennék egyben: Az új Vella hajformázó (bár ez tájszólásos területeken az igazi) Vagy a nagysikerű Kék villám c film folytatásaként leforgathatnánk a Piros kanalam c. minden bizonnyal kultfilmmé váló szerzeményt is. Na mind1

A Villámember kalandjai újabb epizódjával jelentkezünk. A mai rész címe a Villámember a Nutriaember csapdájában…Na jó nem…ennyire nem vagyok elvetemült. De már gondolkodok a filmes jogok eladásán Peter Jacksonnak. Érzem, hogy a filmiparban fog kiteljesedni az életem. (hullócsillag születik) Hol is jártunk?! ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ igen

5. Hihetetlen beleérző képesség: Nincs a világon még egy olyan ember (félisten/szuperhős), aki olyan magabiztossággal és magas találati valószínűséggel szemelne ki magának, olyan nőnemű humanoid egyéneket párkapcsolat kialakítása céljából, aki:

a)      Már meglévő párkapcsolatban él (bár a hiedelmek szerint csak az foglalt, akin fekszenek)

b)      Tőlem az égegyadta világon nem akar semmit, de a randa barátnőjének nagyon tetszek és szívesen be is mutat, amire nem is kell sokat várni, mert ő is ott toporog mellettem

c)      Ha nem kövérebb nálam, akkor szőrösebb (na jó ez csak poén, azért egy szint alá én sem megyek)

d)      Vagy szimplán nem felismerve kivételes adottságaimat simán pofára ejt

Ha esetleg (hangsúlyozom ESETLEG) van olyan elmebeteg és mégiscsak beadja a derekát, nos az csak a „kivétel erősíti a szabályt” effektusnak, illetve a nagy számok törvénye mögött megbúvó elenyésző nagyságú hibafaktor-százaléknak tudható be. Persze a lottó 5ösnek nagyobb az esélye, annak meg még inkább, hogy erőszakos halált halok, szóval inkább itthon ülök és félek. Szal ez a képességem kétséget kizáróan egyedülálló ezen bolygó lakosai között.

6. Átlátok a szilárd tárgyakon: ennek a képességemnek egyetlen előfeltétele van, mégpedig az, hogy előtte valakinek egy jól látható „Á” betűt kell festenie ama tárgyra, amin Á-t akarok látni

A supermenes repülést már nem taglalom és a ki bírja tovább levegő nélkül a víz alatt játék élményeit is megörökítettem már.

De mint minden rendes szuperhősnek nekem is vannak gyengéim. Persze én nem vagyok annyira papír mint Superman, és szülőbolygóm anyagától, nevezetesen egy kis termőtalajtól, nem ver ki a víz, mint Segalt a 100000 Ftos kérdés Vágó István műsorában. (ami kb olyan szintű volt, hogy mikor volt a ’48as szabadságharc).

a)      Ha valaki nálam is hülyébb és nem a jó értelemben ráadásul észre sem veszi (ilyenek miatt törnek ki a világháborúk…)

b)      Sajnos a gyengébbik nem cseles fogásaival szemben egyenlőre nem mutatok immunitást, és pikkpakk két vállra fektethető vagyok (rossz az aki rosszra gondol…ilyen könnyen azért nem adom magam)

c)      Nem bírom elviselni a mulatós zenét. Ilyenkor felveszem a magzat pozíciót és a Raiffeisenes reklámból jól ismert PA-PA-PA-PA ütemes ismételgetése közepette kb olyan fejet vágok, mintha Supermannek kriptonittal dúsított amalgámtömést rakott volna be a fogorvos

A többi gyengeségemet nem fedem fel, már így is vészesen közel kerültem ahhoz, hogy szupergaz ellenfeleim (nutriaember, Lagzi Lajcsi, Koaxk Ábel – nem összekeverendő a Kábel Baráttal, Túlvil Ági – a nekromanta, Bármi Áron a rettenthetetlen, Techno Kolos aki egy kicsit túlzottan is ragaszkodó típus) megsemmisítő csapást mérjenek rám. Szóval az itt elhangzottak (leírtak) szigorúan bizalmas információk (elvégre csak egy világ olvashatja el ha akarja…bakker) Szóval nem láttatok semmmit

Posted by Athos at 19:36:12 | Permalink | Comments (1) »

Sunday, January 20, 2008

Méj de forsz bí vit mí

Korábban szó esett már szuperhősi, vagy legalábbis félisteni mivoltomról és néhány lelkes olvasónak hála immár a szuperhős nevem is megvan: VILLÁMEMBER (csak mert olyan gyors vagyok, mint a villám és legalább annyira zsibbasztok is) Szóval ha már vettétek a fáradtságot és egy viharos brainstorming keretében megszületett a modern kor legújabb hőse, akkor fellebbentem a leplet (na nem azt ami a hátamon van) titkos életemről, és a nagyvilág elé tárom milyen emberfeletti képességekkel is rendelkezem. Ez persze nem merül ki annyiban, mint azt már az Alvin és a mókusok nevű formáció méltán híres Kelet európai szuperhős c. számában megénekelte…Öregekre, szenilisekre, és alacsony zenei műveltségű emberekre való tekintettel lábjegyzet következik:

„úgy hallom van egy-két kolléga amerikában

az egyik hatalmat kapott a kriptonit erejétől

én meg egy gyorsbüfében két műszakban szolgálok föl

vacsorát kamionosoknak lekváros derelyéből

te egy szívtipró vagy

én meg már két éve nős

dolgozom természetfölötti erőkkel

így lettem kelet-európai szuperhős”

 

De lássuk az én képességeimet tételesen:
1. Tér-idő ugrás: laboratóriumi körülmények között ugyan még nem teszteltem (elvégre nem Laboratoár Garnier termékről van szó), de eddig nem egyszer fordult már elő velem, szal nem lehet véletlen. Nem kis mennyiségű ital (és itt nem kólára gondolok bár az is pusztít, mint a Story magazin agysejt szempontból) elfogyasztása után jelentkező képesség. (iyenkor persze az is előfordul, hogy alulmaradok élettelen tárgyakkal szemben folytatott vitákban, de ez most nem kapcsolódik ide szervesen) Kettőt pislogok és máris másnap reggel (na jó délelőtt) a saját ágyamban találom magam. Ilyet eddig csak az X-men rajzfilmben láttam az Árnyék nevű csóka képességeként és mivel ő mutáns, ezért úgy gondolom ez bizony emberfeletti képesség. Bár élek a gyanúperrel, hogy a teleportálásban nem én vagyok az egyetlen ász…és itt most személyiségi jogok miatt szintén nem közlök neveket…még a végén Rusty megsértődne.
2. Befolyásoló képesség: Erről viszont már statisztikák készülnek. Ennyi véletlen nem lehet. Az alapkoncepció az, hogy velem tilos bármilyen sporteseményt nézni, mert az a csapat akinek drukkolok mindig kikap. Ennek már voltak súlyos következményei is. Amíg Pesten laktam 2szer (azaz kétszer) hívtak el Újpest meccsre mert, hogy az milyen buli. Természetesen mindkét meccsen kikapott a csapat. A gond az volt, hogy mindkettőt elég fontos lett volna megnyerni mert első helyért ment a harc. Az első alkalommal még csak véletlennek tudták be a vereséget és közölték is, hogy Bakker, amúgy mindig nyerni szoktunk és pont akkor vagyok kint, amikor kikap a csapat. Na nem baj a következő meccs biztos jobb lesz. Aha persze…ahogy azt Móricka elképzeli. Na azon a találkozón kitört a forradalom. Lehet, hogy emlékeztek is rá, még az esti híradóban is benne volt az összefoglaló, de nem a sporthírek keretében. (Újpest-Székesfehérvár) Alacsonyan repültek a szemeteskukák, mindenki anyázott, és ekkor megjelentek a Birodalmi Rohamosztagosok, amolyan Csillagok Háborúja: A klónok támadása kimaradt jelenetek szerint. George Lucas oda lett volna meg vissza, és simán vert mindent az a 10 perces jelenet. Ugyan lézerfegyverek nem voltak, de én mondom, testközelből a könnygázgránát is legalább annyira látványos. Nem kérdezett senki semmit és a legnyugodtabb szektor közepébe benyomták a könnyfakasztó west side story bombát. Kb annyi esélyünk volt, mint Stevie Wondernek a mesterlövész kurzoson. Réges sírtam olyan jót mint akkor. Azóta nem hívnak Újpest meccsre…nem értem. Tegnap megnéztük a Magyarország-Németország kézilabda meccset. Mint utóbb kiderült ez alapvető hiba volt. Amíg nem kapcsoltuk be fej-fej mellett volt a két csapat. Aztán kikaptunk 4 fával. Véletlen?! Nem hinném. Ha valaki valamit megnyer annak csak egy oka van: én nem láttam a közvetítést…
3. „Éleslátás”: ha az egyszemű a küklopsz és a háromszemű a triklopsz, akkor én vagyok a quatropsz. Bár a négy szem inkább zavaró tényező azért is tettem idézőjelbe ezt a képességet. Gyakran teljesen felborul a tisztánlátásom és masszívan elrugaszkodva a valóságtól bekövetkeznek a már korábban tárgyalt árnyékra vetődési hadműveletek. De mint egy igazi hőst ez engem sem dönt le a lábamról,és a felém száguldó puskagolyót is simán megállítom…legalábbis egyszer biztos. Persze nekem nincsenek olyan aberrált beütéseim, mint mondjuk Supermannek, aki szeret közszemérmet sérteni és nyilvánosan, egy telefonfülkében átöltözni, ráadásul az alsógatyáját is kívülre veszi fel. Az a tag teljesen kész: gizdul, hogy át tud ugrani egy épületet, holott megkerülni egyszerűbb lenne, meg hogy lézertekintete van…persze…sztem az csak egy komolyabb kötőhártyagyulladás. Na mind1.
4. Ultrahang: A már korábban megtárgyalt karaoke egyik mellékhatása. Egy-egy rosszul megválasztott szám esetén, amelyekben a magasabb hangok tartománya már-már eléri a „ki vagyok kasztrálva kérem lőjön le, mert azt hiszik Jimmy vagyok” szintet, és már tényleg csak az állatok hallják, nem kis  megkönnyebbülést okozva ezzel az embereknek, akik kiesve abból a bizonyos 16 Hertz és 16000 Hz közötti tartományból esélyt kapnak arra, hogy hátralévő életüket nem pánikbeteg agyvérzés közeli állapotban éljék le. Ekkor hangzik el az ettől még a holtak is felélednek „dicséret”, tehát már-már nekromanta képességekkel is rendelkezek. Vízen is csak azért nem tanultam meg járni, mert mindenki rajtam röhögne, hogy a hülye még úszni sem tud.

FOLYT KÖV.

 

Posted by Athos at 17:18:27 | Permalink | Comments (3)

És vannak még csodák…

Ismét jelentkezem teljes életnagyságban bár ennek vizuális kivetüléséről sajnos nem tudtok meggyőződni. Bár a gondok nem oldódtak meg, de bajok mindig vannak és mindig lesznek… Ez nehogy már gátat szabjon annak, hogy bárki kikapcsolódhasson és könnyesre röhögje magát ezen az infantilis hülyegyerek által barokkos körmondatokban felvázolt kifacsart világképen…Na ezt jól megaszontam mi?! Kicsit magasan vagyok, de süllyedjünk is vissza a mindennapok sodró árjába.

Egyik igen kedves ismerősöm megvilágította, hogy miért is csak a bajaimról írok, holott történnek velem jó dolgok is. Tudom az nem olyan mókás és a káröröm is elmarad, de igyexem ezeket a dolgokat is a már megszokott stílusban tálalni. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kell sajnálni engem J, nyugodtan gyarapítsátok a Segítsük meg Athost alapítvány befizetéseinek összegét, már ha egyáltalán valaki megnyitott egy ilyen alapot…

Na akkor csapjunk a közepébe! KARAOKE – Kinek mi jut erről a szóról az eszébe (ha valakinek az, hogy akkor beiratkozok inkább angolra az rossz úton jár) Tudni kell rólam, hogy imádok énekelni és/vagy gitározni. Ez persze nem azt jelenti, hogy tudok is, mindez nem jár együtt szakértelemmel. Csak jelzésszinten írom, hogy nem véletlen nem láttatok eddig egy Megasztárban és Eurovíziós Dalfesztiválon sem. Bár ha jobban belegondol az ember a Megasztáron érdemes elindulni mert a selejtezők során ha jó vagy, akkor beletesznek a TV-ben leadott válogatásba, de ha nagyon szar vagy, akkor szintén benne leszel csak hogy lássuk a zsűri is szenved egy kicsit, és az égésedtől egy országnak lesz jobb kedve. Visszatérve a muzikális tudásomra: annyira azért nem vagyok gáz mint Uhrin Benedek bácsi (aki saját bevallása szerint Magyarország elsőszámú világsztárja) és még talán Sebeők mestert is lenyomnám egy párbajban…egy szó mint száz egy erdei túra során az este tábortűz körül ülős dalokat éneklős résznél nem engem dobnának először a lángok közepébe, mint egyhangúan megszavazott leggyengébb láncszem.

Szóval Karaoke: szokták mondani, hogy aki tud énekelni az a Megasztárba megy, aki meg nem az karaokezik. Sajnos ez a megállapítás nem állja meg mindig a helyét. Ugyanis vannak olyan alattomos humanoidok, akik bármikor porig aláznák a szakavatott zsűrit is (Péló Baran – hát ez most nem jött át, meg voltak intonálási gondok) és bemerészkednek ilyen karaoke bárokba is. Ezzel még nem is lenne nagy gond. Csakhogy a sorsnak megvan az a morbid szokása, hogy szeret kibaszni velem. Zseniális performance keretében énekelni tudó kollégánk még a könnycsatornával nem rendelkező genetikailag mutálódott emberek szemébe is könnyeket csal a Tears in heaven c. nagysikerű szerzeménnyel, és még nagyban párás a tekinteted, amikor is bemondják, hogy te következel. Van baj…A léc eleve olyan magasan van, hogy rövidlátásomból kifolyólag már nem is látom, szal nem lesz nagy gond leverni. Ha készítenénk egy színvonalmegtartás görbét, az kb úgy nézne ki mint a Kr.u. 79-ben Pompei mellett rögzített szeizmográf által kibocsájtott ábra, vagy ha bárkit rákötnek egy hazugságvizsgálóra, és a Szokott Ön maszturbálni? kérdésre az automatikus NEM választ adja. Vannak dalok, amikről azt hisszük milyen egyszerű is elénekelni. Na ezekből szoktak Reistag szerű égések következni. Pl: Queen: We are the champions. Pofon egyszerű dal nem?! A gond csak ott volt, hogy a címadó soron kívül közünk nem volt a szöveghez, ment gazdagon a dúdúdú meg a lalala és az egyetlen sor amit tudtunk azt is fáziskéséssel kezdtük el. Gááááááááááááz. A másik a Beatlestől a Yesterday: gondoltuk jó ez a szám nincs benne magas hang csak menni fog…jól is indult…aztán a suddenly szó után beállt a középkor sötétsége, és még csak improvizatív módon sem sikerült megoldani a helyzetet. Világégés…
De azért voltak jó pillanataink is, egy egész asztal éltetett minket (persze mind az ismerősünk és csak a lincshangulatot próbálták tompítani)

Posted by Athos at 09:16:43 | Permalink | Comments (3)

Tuesday, January 8, 2008

Technikai szünet…

Üdv mindenki!
Sajnos a családi életemben kialakult (bár jobban mondva inkább elmélyült) probléma miatt határozatlan időre technikai szünetet iktatok be blogomban, mert nem tudnék most érdemben erre koncentrálni. Megértéseteket köszönöm, igyexem minél hamarabb visszatérni…
Posted by Athos at 16:28:00 | Permalink | Comments (1) »

Monday, January 7, 2008

Azok a bizonyos titkos CIA börtönök (amik nem győzzük hangsúlyozni, nem is léteznek)

Először is szeretném megköszönni mindenkinek a köszöntést, akinek eszébe jutott a névnapom, akinek meg nem annak is biztos éppen ebben a pillanatban már a kezében van a telefon vagy a billentyűzet és vadul írja a boldog névnapot szlogent.

Másodsorban (minden bizonnyal mindenki végtelen sajnálatára) hétköznaponként sajnos csak esténként lesz időm bővíteni blogomat újabb mesterművekkel és nem is akkora terjedelemben mint azt a korábbiakban megszoktátok vala. Ez van ezt kell szeretni, így megy ez ha az ember már dolgozik. De semmi pánik, hétvégén ismét az eredeti „hosszabb, jobb, vágatlanabb” verzió kerül terítékre.

Ennyi felvezető után csapjunk is a közepébe. Lelkes olvasóknak, akik nem kizárólag a sztorikat, de a kommenteket is szorgalmasan olvassák, feltűnhetett azon bizonyos titkos CIA börtönök (amik nem léteznek) többszöri feltűnése. Ha nem is voltam ilyen intézményben (hisz hogyan is lehettem volna ha nem is létezik) azért vannak teóriáim egyéb börtönökről. A következő néhány sorban igyexem megvilágítani, hogy mennyivel is jobb börtönben lenni, mint egy munkahelyen dolgozni. Látom mindenkinek az arcán a szkepticizmus első jeleit, és a kérdő (te hülye vagy?jellegű) pillantások kereszttüzét. Na de lássuk a tényeket:

 

MUNKAHELY

BÖRTÖN

- ha már magasabb beosztásban vagy agyalhatsz azon, hogy vajon bezártad-e az ajtót meg az iratszekrényt mielőtt hazamentél

- a munkahelyen egy 1,5×2 m-es boxban töltöd minden napodat

- ha a munkahelyre jön be bármelyik családtagod, 5 perc után a főnök már úgy néz rád mint a véres rongyra, hogy itt lenne az ideje visszamenni dolgozni

- a munkahelyen nem feltétlen a legjobb ismerkedni az ellenkező nemmel, és nem is feltétlen a legjobb ötlet

 

 

 

 

- a börtönben ilyen gond nincs, mindig zárják mögötted az ajtót

 

- a börtönben egy „tágas” 2,5×3 m-es cellád van

- ha a börtönben látogat meg a családod még örülsz is neki

 

 

- a börtönben annyival jobb hogy (bár kinek mi a jó?…)

  1. nincs ellenkező nem

  2. ha mákod van lehetsz apuci a papás  mamás játékban

 

 Na most csak ennyi mert most egyéb dolgom akadt…sorry

Posted by Athos at 17:55:24 | Permalink | No Comments »