Élet a Földön innen és a Holdon túl…

Mily régen is volt vala, hogy utoljára billentyűzetet ragadtam, és szürke kispolgári életem rejtett pillanatait megosztottam veletek. Mivel már több kórházból jelezték a tömeges elvonási tünetek miatt megnövekedett ambuláns esetek számát, ismét on-line állapotba hoztam magam és visszatértem, mint Superman 5 év repkedés után a világűrből. Mivel események és élmények garmadája feszíti agyamat megfogalmazás végett (hogy a megtekinthető képek széles palettájáról ne is beszéljünk) utólagos engedelmetekkel 2 részre bontom élménybeszámolómat. (így legalább meglesz az olvasási motiváció is). Na de lássuk mi is történt 2 nap alatt…

Felkerekedett a kics csapat, mint a forgószél tájfun idején, feltettük a seggünket a légkondis buszra és célbavettük hétvégénk színhelyét Kecskemétet. Istennek hála ezen a képen nem látszok…maradjunk annyiban, hogy volt egy fejem. Tudom persze a genetika és a kor a felelős, szóval ez van ezt kell szeretni. Mindenki frissen üdén szétfolyt az ülésekben, és csendes meditáció (értsd: alvás, zenehallgatás, szellemi maszturbáció) keretében várta, hogy röpke másfél órás útunk végén kezdetét vegye az “állítólag hattalmas hétvége volt, de kb 20 perc maradt meg az egészből” feeling.

Na itt sajnos egy kicsit látszok, de elvégre ez az én blogom, szóval úgy és akkor égetem magam, ahogy és amikor csak jól esik. Ez ugyan a képen nem látszódik, de éppen megérkezünk, és miután beadtuk magunknak a mélyvénás trómbózis elleni injekciót, nagy nehezen feltápászkodtunk. A buszról való leszállás után ért minket az első meglepetés. A szálloda kb úgy festett, mint egy jobb panelház valahol a 80-as évek közepén. Bizonyára sokan emlékeznek még a dróthálós-üveges erkélyekre, meg az egyenkinézetre. Ha nem tudtuk volna, hogy ez bizony 4 csillagos szálloda, bizony felmerült volna bennünk, hogy itt csak átmenetelige parkol a busz és a mi végcélunk minden bizonnyal egy kicsit arrébb van. No de mind1 is…a szépség csak a felszín, a csúnyaság ellenben átjár mindent. Belül azért már pofásabb volt a cucc, meg elvégre nem gyönyörködni mentünk oda.

Oké el kell ismerni, kilátás az volt. Nagyon odabasz ez a város, bár ezt a megállapításomat ezt az egy képre alapozom mivel:
1. Nem hagytam el a szálloda területét egyszer sem (pedig tudtam járni…tényleg!)
2. Nem is éreztem kényszert arra, hogy én most csak úgy MeneTrend stílusban bejárjam a helyi nevezetességeket.
Jobb szélen ugyan nem látszik, de van egy köcsög torony, ami minden reggel üzembiztosan elkezdett egy negyedórás kis harangjátékot játszani…ezzel meg is volt a zenés ébresztés, csak éppen ez nem volt annyira mókás egy átbulizott éjszaka után.

Kezdetét vette a közös vacsi, és ezzel párhuzamosan a lassú, de annál biztosabb ereszkedés ama bizonyos lejtőn, melynek tetején az emberi méltóság, az alján pedig azok a bizonyos fekete lyukak és téridőkapuk helyezkednek el, melyekhez már minden bizonnyal mindenkinek volt már szerencséje, ha más nem a Csillagkapu sorazat valamelyik évadában. Könnyed borozás, a merészebbek már töménnyel fűtötték saját hangulatukat (persze ennek a későbbiekben kézzelfogható eredménye lett). De azért mégis…idegenek előtt egyből nem mattolja magát az ember, de a szándék és a kitartás mindenkiben megvolt.

Alkoholista banda…amint egy szobában összeverődik a társaság, megkezdődik a névtelen alkoholisták spontán ismerkedési estje. A képen látható fiatalok kezében Whisky és/vagy Jäger és/vagy Tequila látható pohár és/vagy üveges kiszerelésben, attól függően ki mekkora lendületett kívánt venni az estéhez (valaki persze helyből is tud nagyot ugrani, nem kell nekifutni)

A 3 grácia. Különös ismertető jelek: feltűnően jó kedv, csillogó szemek, még mindenki tud a gépbe nézni (értsd még csak egy pár körön voltunk túl), partycucc beizzítva, mindenki iszonyat csinos és csak a startjelre várnak.

Ő Norbi…sikerült magát Ricky Martinra innia. Majdhogynem köldökig kigombolt ing, erős latin mozgás, maga a megtestesült Komár Laci-Enrique Iglesias kombó. A kézmozdulatot sajnos már így utólag nem tudom értelmezni: vagy a hangulat ilyan jó, vagy kér még két felest…egyik sem kizárható, és nem is egymást kizáró lehetőségek.

Nos egyenlőre eddig a mese…folyt. köv.