Friday, January 23, 2009

Közkívánatra itt a 13. csapás

Megígértem, hogy hétvégére összeszedem magam, és egy véletlen folytán valóban sikerült egy jó témát összedobni. Annak idején nagy sikert aratott a Csapások az életemben sorozat, most ennek következik remélhetőleg méltó folytatása. Csak a napokban jött létre ezen újabb fejezetnek az alapanyaga, úgyhogy gyorsan leírom, amíg frissek az élmények.

Mint arra ti is emlékeztek, marha jókat virultunk az egészségügyi problémáimon, hát most megint belecsaptam a lecsóba. Most is, mint az utóbbi időben minden alkalommal, remegő kézzel mentem el az orvoshoz, mert bizony beütött egy újabb nyavaja. Ismét aktualizáltam a végrendeletemet, de most is mint legutóbb, elhamarkodott intézkedés volt. Most sem sikerült semmi halálosat elkapnom istennek hála, csupán egy egyszerű kis vérrögöm van. Nem is ez a poén, hanem hogy hol van. Na hol? A *egglyukam mellett közvetlenül, *azd meg!! Ott van mindjárt a villogó ONLY EXIT felirat mellett…valószínű ez a főkapcsoló. Mintha lenne egy fémkrumpli a valagadban, ahogy azt a Ponyvaregényben mondták, csak ebben vannak apró tűk is. Egyszer már átszabattan a seggem, persze nem plasztikáztatva, szintén oda nem illő dolgokat kellett eltávolítani, de legalább maradt egy jópofa heg, amiből lehet smile arcot rajzolni, csak két pötty kell fölé. Na de ez?! Marha szar helyen van, plusz el fog múlni…semmi nyoma nem marad, maximum ez a bejegyzés.
Olyan jó lenne egyszer úgy elmenni a dokihoz, hogy nem kell letolni a gatyámat is. El sem tudom képzelni milyen lehet egyszerű köhögéssel beállítani, ahol csak fel kell húzni a pólódat, kicsit krákogsz aztán jónapot. Persze csak, hogy mókás legyen a dolog a poén kedvéért azért átjártak az asszisztensek a szomszédos rendelőből, mintha nem lenne így is éppen elég feszélyező olyan előtt letolni a boxert, akivel nem óhajtok szexuális kapcsolatot létesíteni. Nem baj, húzzunk kordont a seggem köré és mutogassuk látványosságként. Aztán csak a beteg megnyugtatása végett teljeskörű vizsgálatra kerül sor: értsd testüregekre kiterjedő motozás következik. Éppen hallod ahogy csattan a gumikesztyű és máris mély benyomást tettek rád. Több dolgot is leszűrtem ebből a vizsgálatból:
- most már tudom, hogy érzik magukat az ujjbábok
- egy újabb okkal bővült a “miért ne legyél soha buzi” listám
- ha esetleg egyszer drogcsempész leszek egy ilyen vizsgálat már nem ér váratlanul

Felépülésem folyamatos, remélhetőleg lassan újra egyenesen tudok ülni. Ha meg nem akkor a Fókusz készít majd egy megrázó riportot rólam.

Posted by Athos in 17:16:09 | Permalink | Comments (1) »