Élet a Földön innen és a Holdon túl…

Annyira lesüllyedt mostanság a tévés műsorok színvonala (leszámítva a Forma egyet, meg az ismeretterjesztő csatornákat), hogy kénytelen voltam új seggmeresztési elfoglaltságot találni, mert már a gép előtt ülés sem megy feszt. Oké tudom most is ott ülök, de csak miattatok, hogy legyen mit olvasni (már ha egyáltalán van még élő ember, aki olvassa ezt az oldalt…egyre gyanúsabb, hogy kihalásra van ítélve az olvasótáborom, mint a haiti patkányvakond [Solenodon paradoxus] - bizony van ilyen tessék utána olvasni).

Szóval nekiálltam István király műveinek feldolgozásához. Most mindenki pislog, hogy ugyan honnan szedtem ilyeneket, meg hogy honnan tudok ómagyarul, meg különben is. Megnyugtatás végett Stephen Kingről van szó, aki azért van olyan híres, mint a mi Vajkunk, csak nem a magyar történelemben, plusz még nem patkolt el ezért a nemzetközi legendák sorát sem gazdagítja egyenlőre. Isten tartsa meg jó egészségben, mert félelmetes (a szó legszorosabb és képletes értelmében egyaránt), amit eddig írói munkássága alatt összehozott. 1974 óta ír olyan regényeket, novellákat, amik az emberi félelmeket, abszurd helyzeteket örökítenek meg, de úgy, hogy nem is igazán tudod letenni a könyvet hiába 600 oldalas. Nem aprózta el a dolgokat, már 7 évesen írt (jobbak akkor éppen megtanultak olvasni meg számolni és örülnek ha suli után leülhetnek mortál kombatozni - bár azóta már biztos más játék a trendi). Aztán szokás szerint a véletlenek sorozatának köszönhetően berobbant az irodalomba és ezzel a lendülettel  a szokásos nem várt népszerűség feldolgozhatatlansága végett alkohol és drogproblémák jelentkeztek. Gondolom ezalatt flashelt össze annyi mindent, ami táptalajt biztosított későbbi munkásságához.

Érdekesség, hogy nem csak könyveiben történtek furcsa dolgok, de az életben is véletlennek tűnő események követték egymást. 1999-ben súlyos balesetet szenvedett, elütötte egy furgon. Egyes lapok mandínerből halottnak nyilvánították, aztán volt nagy újjongás amikor kiderült, hogy mégsem adta be a kulcsot. Humorérzéke már akkor is volt, mivel miután felépült megvette a majdnem halálát okozó gépjárművet és az baleset első évfordulóján ünnepélyes keretek között saját kezűleg összezúzta (gondolom azért valami eszközt azért használt). Ami viszont elég bizar, hogy a balesetet okozó férfi 2000-ben éppen Pityu születésnapján halt meg rejtélyes körülmények között ráadásul pontosan ekkor készült King Rémautó című regénye…furcsa egybeesés.

Zsenialitását senki nem vonja kétségbe, maximum nem mindenki rajongója ennek a műfajnak, de nevét mindenki ismeri a világon. Még, aki annyira nincs odáig a horror, vagy thriller kategóriáért, az is találhat magának megfelelő  köteteket tőle, mivel krimi, fantasy vagy “hétköznapi” írások is kerültek ki a keze alól. Úgyhogy, ha van egy kis időd, tudsz és/vagy szeretsz olvasni, irány a könyvtár, könyvesbolt vagy én (mert hát már elég sok kötet virít az én polcomon is) és kezdődjék a borzongás.